Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Honlapunkra látogatva Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Elfogadom
Termékek Menü

Új bankjegyek? A bankjegy változtatás okai

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 szeptemberében jelentette be, hogy 2014 végétől megújított forint bankjegyeket bocsát ki. Első lépésben a tízezer forintos címletet érinti ez a változás, 2014 első negyed éves adataiból kiderül, hogy ez a leggyakrabban hamisított bankjegy.

A bankjegy változtatás okai változtatás 3 indoka

Kihasználatlanság

Amennyiben a lakosság nem használ egy adott - jellemzően érme - címletet, akkor az rövid időn belül, gyorsan „kicsapódik” a forgalomból. Ez történt hazánkban az 1 és 2 forintosok esetében, ami miatt az MNB a címletek bevonása mellett döntött.

Minőségi romlás

Egy adott kisebb értékű bankjegycímlet minősége drasztikusan leromlik, selejtezési rátája megemelkedik, s így jelentős ráfordítást emészt fel az évente nagy mennyiségben leselejtezendő bankjegyek pótlása. Ebben a helyzetben releváns jegybanki döntés az adott bankjegycímlet érmével történő felváltása. Magyarországon 2009-ben ez a 200 forintos bankjegy érmére cserélése volt.

Magas inflációs környezet

Magas inflációs környezetben szükségessé válhat a címletsorozat felső határának bővítése, egy nagyobb értékű bankjegy kibocsátásával. Erre hazánkban az 1990-es években volt példa, amikor szükségessé vált az 5000, 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek bevezetése a fizetési forgalom megkönnyítése érdekében.

 

Az MNB elmondása szerint a jelenleg a címletstruktúrába való beavatkozást szükségessé tevő, fent ismertetett „klasszikus” indokok egyikének fennállása sem tapasztalható a forint esetén, de akkor miért is kell a csere?

Minden igénynek megfelelni

A forint történetének kezdeti évtizedeire visszatekintve elmondható, hogy a kor technikai fejlettségével összhangban a bankjegyekkel szemben támasztott követelmények sokkal kevésbé voltak összetettek, mint napjainkban. A bankjegyeket a bankokban kézzel ellenőrizték, számolták, az utcákon nem voltak sem parkolóórák, sem pénzt kezelő automaták. A művészek által megtervezett, majd a különleges eljárások alkalmazásával különleges papírra, igényesen nyomtatott bankjegyek, bonyolult biztonsági elemek nélkül is, akár évtizedekig szolgálhattak a forgalomban (lásd 100 forintos bankjegyeket).

Az elmúlt 20 évben azonban sokat változott a világ:

  • megjelentek a nagy teljesítményű bankjegyszámoló gépek, amelyek a forgalomképességet és valódiságot is ellenőrzik a másodperc tört része alatt;
  • olyan utcai automaták jelentek meg, amelyek a bankjegyeken található, a másolatoktól az eredeti pénzt egyértelműen megkülönböztető biztonsági elemeket fel tudják ismerni, illetve fel kell ismerniük;
  • egyre jobb minőségű másolatok készítésére alkalmas irodai vagy otthoni színes sokszorosító eszközök (fénymásolókat, printereket) jelentek meg.

Úgy kell lépést tartani a korunkat meghatározó műszaki fejlődéssel, hogy a bankjegyek képesek legyenek biztosítani a készpénzforgalom zavartalan működését valamennyi érintett szereplő számára, legyen az a lakosság, egy pénztáros vagy éppen egy bankjegyeket kezelő automata.

Mindig egy lépéssel a hamisítók előtt

A forgalomban lévő forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelőtt kezdődött, de a tervezés folyamatát is figyelembe véve már „felnőtt kort” is elérik.

A kibocsátás kezdete, vagyis 1997 óta eltelt évek során a technikai korszerűség és a hamisítókkal szembeni előny megőrzése érdekében több alkalommal is sor került fejlesztésre az egyes veszélyeztetett címleteken, amelyekre újabb, a hamisítás ellen hatékonyabban védő, a lakosság és a pénztárosok által is egyszerűbben ellenőrizhető elemek kerültek.

A forint hamisításának egyik fő jellegzetessége az, hogy az illegális tevékenység a színes sokszorosító eszközökkel (fénymásolókkal, printerekkel) készült hamisítványok használatára épül. Azonban növekszik azon hamisítványok a száma is, amelyeket felkészültebb hamisító műhelyekben állítanak elő. Ezek a kifinomult imitációs módszerekkel készített bankjegyek a kereskedelemben dolgozó pénztárosok számára már gyakran megtévesztőnek bizonyulnak.

Fő tendenciaként említhető az is, hogy – szemben a kétezres évek első felével, amit főként az 1000 forintosok hamisítása jellemzett – a hamisítók célpontjaivá a nagyobb egyedi kárértéket jelentő, legmagasabb értékű címletek (20 000, 10 000 és 5000 forintosok) váltak.

A forint hamisításának minőségi fejlődése – mennyiségi szempontból – széles sávban történő hullámzás közepette ment végbe. A kibocsátás kezdete óta eltelt 17 évben 2500 és 10 000 darab között változott a forgalomból évente kiszűrt hamisítványok száma, azonban az is tapasztalható volt, hogy a készpénzforgalomban e hullámzás felső értéke sem okozott forgalmi zavarokat. A hamisítás mértéke az utóbbi években a hasonló méretű, nemzeti valutával rendelkező országokkal történő összehasonlításban kedvezőnek mondható.

Fontos körülmény, hogy bár az elmúlt években elvégzett fejlesztések kedvező szintre szorították a hamisításokat, ugyanakkor a megszaporodó, a készpénzforgalomban párhuzamosan jelenlévő régi és új verziójú, azonos címletű bankjegyek hosszabb távon már kedvezőtlenül befolyásolják a fokozatosan előtérbe kerülő pénzkezelő gépek, automaták használatát.

E körülmények támasztotta igények szükségessé a kedvező hamisítási adatok pedig lehetővé tették azt, hogy a jegybank fokozatosan megújítsa, és a felhasználok minden csoportja számára könnyebben azonosíthatóvá, gépekkel, automatákkal is megbízhatóan kezelhetővé tegye a sorozat címleteit.

Új jelek a 10 000 forintos bankjegyen

A forint bankjegyek hagyományosan igényes grafikai megjelenésűek. Akár a bankjegyek előoldalán lévő portrékra, akár a hátoldalon található, a portrékkal gondolati összefüggésben lévő képekre gondolunk. Így bankjegyeink egy képzeletbeli keretbe helyezve, önálló képzőművészeti alkotásként is megállnák a helyüket.

A megújuló forintbankjegyek – a kor követelményeinek megfelelve – a tradíció a méltó folytatását is kifejezik, hiszen a látható és nem látható biztonsági megoldások rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert főbb grafikai motívumok környezetébe.

Első pillantásra nem érzékelhető – műszerekkel, gépek detektoraival ellenőrizhető – dimenzióban teljes a megújulás: az új címlet úgy saját korábbi változatától, mint más címletektől könnyedén megkülönböztethető.

A bankjegy papírjában olyan – fény felé tartva, átnézetben látható – vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik és az MNB betűk mellett, biztonsági szálon is olvasható a 10 000 értékjelzés.

Ugyancsak könnyen ellenőrizhető a megújult hologram is, amelynek egyes elemein az értékjelzés illetve Magyarország címere látható.

A pénztárosok számára több, csak UV-lámpával ellenőrizhető elem is található.

A fejlesztett bankjegyeken UV-A és UV-C fényben is több színben fluoreszkál az Esztergomi Bazilika kupolájának képe és további segítség a pénztárosok számára az is, hogy a hologram fólia egyes elemei fluoreszkálnak.

A fejlesztések során az MNB gondolt a vakokra és a gyengén látókra is, akik számára jól tapintható, nagy festék rétegvastagságú felületek segítik az azonosítást.

Az MNB Monetáris Tanácsa 2013. június 11-én döntött a jelenleg forgalomban levő forint bankjegysorozat megújításáról, s a biztonsági elemei és képi megjelenése tekintetében újratervezett, továbbfejlesztett bankjegyek kibocsátásáról. Ez a szakmai program 2014 végén veszi kezdetét a 10 000 forintosok készpénz-forgalomban való megjelenésével, amit a 20 000 forintos bankjegy követ majd, várhatóan 2015 végén. Az új 10 000 forintos 2014 szeptemberében vált törvényes fizetőeszközzé, s a készpénzellátási lánc szereplőinek megfelelő felkészülését követően, 2014 decemberétől fokozatosan jelenik majd meg a forgalomban.

 

Forrás:

  • www.mnb.hu - Bódi-Schubert Anikó - Leszkó Erika - Pataki Tibor - Réthy Barbara: Megújul a bankjegysorozat
  • http://www.penzcentrum.hu - Az új forint titkai: miért kell pénzt cserélnünk valójában?